Egyensúlyozz! - OkosBaba

Kezdőlap

Testi- és mozgásfejlődés

Mozgásfejlődés

Egyensúlyozz!

Mozgásfejlődés

Írta: G. Nagy Enikő - Bán Annamária

2007. szeptember 24. hétfő, 02:00

Tippek mozgásos játékokhoz Már szinte közhelyszerűen hangzik, de mégsem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy kicsi gyermekeink mozgással, játékkal érzékelnek, tanulnak meg mindent a körülöttük lévő világról.
A tapintás és az egyensúly érzéke már a korai magzat állapotban működni kezdenek, fontos szerepük van a korai reflexek kialakulásában, majd a csecsemőkori mozgásfejlődésben. Ezek az érzékek juttatják el az idegrendszert egy magasabb integrációs szintre, melynek következményeképp az érzékletek összerendezése zavartalanul működhet, így elkerülhetővé válik egy későbbi magatartás- és tanulászavar szeretett csemetéinknél.

(Piaget munkássága óta közismert, hogy a mozgás és az értelmi fejlődés egymással összefügg: amennyiben az első két életév, a szenzomotoros korszak megfelelően ingergazdag környezetben és sok saját, valamint a szülő által támogatott aktivitás mellett zajlik le, akkor az itt megszerzett alapokra harmonikusan rá tudnak épülni a fejlődés későbbi szakaszai is.) Vagyis a lényeg a mozgás! Hagyjuk őket szabadon ugrálni, szaladgálni, mászni, hengergőzni stb. (persze csak felügyelet alatt, és az esetleges veszélyekre odafigyelve)! Így lesz gyermekünk egyre intelligensebb, ügyesebb, bátrabb, talpraesettebb...

Hintaszék segítségével már a pocakunkban stimulálhatjuk a magzat vesztibuláris (egyensúlyi) idegpályáit: jó hatással lehetünk a későbbi mozgásfejlődésre és az egyensúlyérzék kialakulására, segíthetjük az érzelmi és kognitív (megismeréssel kapcsolatos) fejlődést. A hintázás nyugtató hatású a babára.
Nagy körültekintéssel, gyengédséggel és óvatossággal már egészen pici, újszülött babákkal is fokozatosan elkezdhetjük az egyensúlyfejlesztő gyakorlatokat. Mindig mondjuk el a picinek, mit fogunk tenni, még mielőtt elkezdenénk.

A lakásban körbevisszük félig ülő helyzetben (figyeljünk arra, hogy megtámasszuk a fejét), közben óvatosan fel-le mozgathatjuk. Beszéljünk neki a dolgokról, amit lát.
Feküdjünk hanyatt, a kicsit mellkasánál megtámasztva, arccal felénk emeljük a magasba, majd jobbra-balra, fel-le mozgatjuk.
Továbbra is hintázhatunk hintaszékben, a baba lehet vízszintesen bölcsőtartásban (mintha szopizna), vagy a combunkra is fektethetjük.
Egy nagyobb párnára fektetjük a babát, és azon, a párna széleit felemelve hintáztatjuk jobbra-balra. Óvatosan megemeljük-leeresztjük a párna azon végeit, amelyen a baba feje és lába van. A párnát húzhatjuk is a földön különböző irányokba.
Vegyük magunkra a babát minél többet hordozókendőben.

Néhány tipp, miként is tudjuk segíteni kisebb vagy idősebb, nagy mozgásigényű gyerkőceinket egy kis játékkal:

Hintáztassuk ölben, kezeinél ill. egyik kezét és egyik lábát fogva, vagy hintában.
Ültessük a lábunkra vagy a hátunkra és lovagoltassuk egy mondóka kíséretében (Hőc, hőc, katona...).
Táncoljunk együtt, közben forogjunk sokat. Lehet ölben, de lehet úgy is, hogy rááll a mi lábfejünkre, s közben lábunkba vagy kezünkbe kapaszkodik.
Egyszerűen csak dobáljuk fel a magasba (ezt az apukák jobban bírják).
Vezessük gyermekünket úgy, hogy csukva van a szeme. Kanyarodjunk, guggoljunk le. Mondjunk közben vezényszavakat pl. lelépünk, átlépünk stb.
Gyermekünk háttal áll nekünk, hátradől, mi pedig elkapjuk (3-4 éves kortól).

Ezek az együtt végzett játékok minden jótékony hatásuk mellett erősítik a gyerek-szülő kapcsolatot is, hiszen az örömre, a biztonságra, a bizalomra épülnek.

Szédikézés vagy helikopterforgás: gyermekünk széttárja kezét és pörög, pörög, majd hirtelen megáll (5-6 éves kortól játsszák így; a fiatalabbak is szeretnek forogni, de még leengedett kézzel és persze lassabban).
Nagy labdára (fit-ball labda) ráfekszik, egyensúlyoz, felemeli kezét is, lábát is.
Egy lefektetett kötélen megy végig, mint egy kötéltáncos - akár bottal vagy seprűvel a kézben, akár anélkül.
Műanyag pohár vagy babzsák a fejen. Így kell közlekednie, játszania, ennie stb., de kombinálhatjuk az előző "kötéltáncos" feladattal is.

Vannak szervezett foglalkozások, melyek kifejezetten a változatos, eszközös mozgásfejlesztésre irányulnak. Tehát játékra fel! Ne korlátozzuk gyermekeink mozgását járókával, bébikomppal, ha nem muszáj, hanem odafigyeléssel játsszunk velük, vagy egyszerűen csak asszisztáljunk nekik!

Oszd meg másokkal!

5 hozzászólás

Szász Bea írta ezt:

2007-09-25 14:36:06

Nagyon jó cikk, hasznos ötleteket ad, amiket biztosan kipróbálok majd a fiammal. Egyetértek azzal, hogy a mozgás az első években az értelmi fejlődés egyik legfontosabb eszköze, így van lehetőség tapasztalatokat szerezni és megtanulják a kicsik, hogy hogyan is működik ez a nagy világ. Legalábbis egy része.
Dénes Andrea írta ezt:

2007-09-25 22:52:19

Köszönöm a jó ötleteket. Ezek egy részét már kipróbáltuk, de sok új ötlet is van benne. Kislányommal együtt nagyon élvezzük az ilyen jellegű "gyakorlatokat". Egyetértek azzal, hogy ezek nagyon fontosak a kicsik további fejlődésében.
Sallai Ildikó írta ezt:

2007-09-26 10:32:50

Teljesen egyetértünk a férjemmel azzal, hogy meg kell adni EszterAnnának a megfelelő szabadságfokot (bébikompunk nincs, járókában csak alszik). Sokat engedjük, hogy másszon, lépcsőzzön, még ha piszkos is lesz a ruhája. Van egy nagyméretű trambulinunk, amire már néhány hónaposan ráfektettük és finoman mozogtunk rajta. Most 1 évesen stabilan ül az ugróasztalon, miközben ugrálunk. A közkedvelt légvárba is beengedjük, mert nagyon élvezi. Nem is gondolnánk, hogy mennyire figyelnek eközben egymásra a gyerekek. Köszönjük a cikk ötleteit a 14 hetes pocaklakónkkal együtt. Sallai Ildikó
Horváth Vankó Magdolna írta ezt:

2007-09-26 11:46:23

Ez a cikk nekem is nagyon tetszett. Szerintem van még egy fontos dolog: amikor elindul a kisbaba, legtöbb többnyire azonnal futni szeretne. Nagyon fontos, hogy bátorítsátok őket a futásban, még akkor is, ha ez Nektek többször kellemetlen, mert utána kell eredni, el kell kapni, mielőtt elesne, és szabályozni kell, hogy merre is induljon! A futás fejleszti a nagy agyat, kb. olyan gyorsan, mint ahogyan szaladtok. Egy apró gyermek, mindig mindent szeretne látni, és meg akar tenni. A futás segíti őt a célja gyorsabb eléréséhez. Minden gyermek azt gondolja, hogy a futás, az egyik legjobbfajta közlekedés, ami csak létezik. Egy gyereket bátorítani is kell a futásra, ami persze nem azt jelenti, hogy az 1-2 éveseknek joguk van arra, hogy a fő utcára nyakló nélkül kifuthassanak. De amikor megtanulnak apró gyermekeink futni, mondhatjuk nekik, hogy milyen remekül csinálják, és ahhoz, hogy apróságaink szaladni tudjanak, nekünk is részt kell vennünk a futó programukban! És ez nagyszerű, mert a gyermekek imádják azt csinálni,amit a szüleik. Az sem utolsó szempont, hogy mi anyukák, a gyerkőccel való együtt futásunktól hamarabb visszanyerjük szülés előtti pompás alakunkat! H.V.Magdi
Békési Zsuzsi írta ezt:

2008-01-10 14:10:20

Sziasztok! Nagyon megörültem ennek a cikknek, mert én is őszinte híve vagyok a belső fülben található vesztibuláris rendszer stimulálásának. Észrevettétek már, babák milyen okosak? Nem véletlenül nyugtatja meg őket a ringatás, a dajkálás, vagy más mozgásos stimuláció. "Tudják", hogy mindez az életben maradáshoz szükséges, nagyon fontos szervet stimulál, ami nemcsak az egyensúlyérzékért lesz felelős a jövőben, de a működése közvetlen hatással van a hallás, a látás, az izomtónus és a térbeli mozgásérzékelés működésére. A belső fül idegpályái a teljes idegrendszerrel kapcsolatban állnak és kommunikációs eszközként működnek az agy és az érzékszervek között: magyarán mondva minden inger ide fut be, és a vesztibuláris rendszer irányítja, átalakítja őket, és szabályozza azt, hogy merre haladjanak tovább. Tehát nagyon sok területre vannak jó hatással a fenti gyakorlatok! Mellesleg a mi váll- hát- és karizmainknak is jót tesz a sok hintáztatás, emelgetés... Vannak remek babás jóga gyakorlatok külön erre a célra.

Szólj hozzá!

Legfrissebb

OkosBaba

5 hozzászólás

Szólj hozzá!

Legfrissebb

Címkék

Tartalom

Nyelvtanításról