Mozgás = tanulás

Kezdőlap

Testi- és mozgásfejlődés

Mozgásfejlődés

Mozgás = tanulás

Mozgásfejlődés

Írta: Békési Zsuzsi

2008. február 18. hétfő, 02:00

Miért fontos a mozgás a kisbabáknak? A mozgás maga az élet. Bizonyos szerveink állandó mozgásban vannak, e nélkül nem élnénk, nem tudnánk létezni. A mozgás kommunikáció. A mozgás interakció és kapcsolatteremtés. A mozgás kontroll és elengedés. A mozgás érzelmeink és szenvedélyünk szavakon túli kifejeződése. A mozgás próbálkozás és gyakorlás. A mozgás felfedezés. A mozgás önmagunk elhelyezése a világban, a mozgás önkifejezés. A mozgás önmegismerés.

Egyszóval a mozgás tanulás, a szó legnemesebb értelmében. Sajnálatos módon sok ember fejében a tanulás koncepciója a passzivitás előfeltételével kapcsolódik össze. Mintha a testünk fizikai aktivitása közben nem tudnánk használni a fejünket. Ennek pont az ellenkezőjét látjuk, ha a gyermekeink fejlődését figyeljük: az első éveiben mozog mindenki a legtöbbet és – egész életét tekintve - ugyanebben az időszakban tanul a legtöbbet! A kisbabakor a fizikailag legaktívabb korszakunk, és ez az időszak óriási mennyiségű tanulást foglal magába. Miért elengedhetetlen a mozgás a tanuláshoz? Tekintsük át egy kicsit részletesebben!

Egyértelmű, hogy a kisgyermek egészséges érzelmi fejlődésétől nem választható el a fizikai és szellemi fejlődés sem. Mindezek alapja a táplálás, a gondozás és a gondoskodás minden fajtája, valamint a mozgás. A gyerekek, úgy tűnik, főleg kicsi korban a mozgás = tanulás alapelvét követik. A kisbabák, habár még nem változtatnak helyet, rengeteget mozognak. Egy kísérlet során élsportolókat kértek meg arra, hogy ugyanolyan aktívan mozogjanak, ahogy azt a kisbabák teszik. A jó kondícióban lévő felnőtt sportemberek alig pár órán át voltak képesek utánozni a kisbabákat, és ugyanazt tenni, amit ők tesznek… Világos ma már az is, hogy a mozgás nem csak fizikailag teszi erőssé és egészségessé a babákat és a gyermekeket, de a fejlődésük összes területére kihatással van. A mozgáson keresztül a gyerekek gondolkodni, kommunikálni tanulnak, és kiépítik önbizalmukat. A mozgás fizikai és érzelmi kompetenciát hoz. A legfontosabb mégis, hogy a gyerekek szoros köteléket alakítanak ki a szüleikkel a mozgáson keresztül. Fontos tény, hogy az egészen piciket az motiválja elsősorban mozgásra, hogy kapcsolatban lehessenek a szüleikkel, és közel kerülhessenek hozzájuk. Amikor a közös fizikai aktivitást a mama (és/vagy apa) beépíti a napi, vagy heti rutintevékenységek közé, akkor megadja a babájának a lehetőséget, hogy a mozgáson keresztül rengeteget tanulhasson. Ezzel együtt az így eltöltött, bensőséges percek pótolhatatlan szellemi és lelki táplálékot is jelentenek a babának.

A kisbaba első referenciapontja a világban a saját teste. Csak lassanként fedezi fel a hozzá tartozó testrészeket – láttál már 3-4 hónapos babát, ahogy csodáló, tágra nyílt szemmel vizsgálgatja a saját kezecskéjét, nyitogatja az ujjait? – és a testének ismerete és szeretete fontos alap ahhoz, hogy a második életévében már önmaga számára is nyilvánvalóan önálló kis lénnyé váljon. Megtanulja, hogy a keze mindig kéznél van és a lába sem hagyja cserben, ha eleget gyakorol vele. Nem csupán az fontos, hogy megismerjék és fokozatosan ellenőrzésük alá vonják a testüket, de az is, hogy megtanulják: szeretni valóak és szeretetre méltó kis lények, így elfogadják önmagukat. Ezt masszázzsal, szeretgetéssel, ölelgetéssel, babusgatással erősítjük meg bennük, amiből sosem lehet túl sok. A fizikai fejlődés szerves velejárója az érzelmi és szellemi fejlődés is. A babák a testüket használják arra, hogy felfedezzenek és kommunikáljanak; az erre irányuló mozgások pedig biztosítják számukra az erőnlétet és az egészséges fizikumot. Minden pozitív fejlődési történés kihat a fejlődés összes területére, ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni! Amikor a baba a kezét rázza, rugdos a lábával, vagy a fejét forgatja, folyamatosan azt próbálgatja, hogy miként működik a teste részenként és együttesen. Egy öthónapos baba, miközben megpróbál elérni egy izgalmas tárgyat, addig nyújtózkodik és gördül, míg hirtelen átfordul a pocakjára. A nagymotoros mozgások nyúlások, gördülések, rugdosások, kapaszkodások, mászás, majd később járás során fejlődnek, és ezek vezetnek az olyan finommotoros mozgásokhoz, mint a kanállal evés, vagy rajzolás. Mivel minden mindennel összefügg, érdemes pár szót ejteni intellektuális fejlődésről is. A fizikai tevékenységek egyedülálló módon stimulálják az agy és a test közötti összeköttetéseket. A problémák megoldását különböző próbálkozások során tanulják, ami szinte mindig mozgásos megoldás-forma az elején.

A mozgás és az érzelmek kapcsolata szempontjából vizsgálva, azt is gyakran láthatjuk, hogy a kicsik érzelmeiket mindig teljes testükkel fejezik ki. Dühükben hadonásznak, és ha boldogok, akkor kezeik és lábaik is "örülnek". Ez a kommunikáció része, ami nagyon fontos tényezője az emberekkel és a világgal való érzelmi összehangolódásnak. A mozgás az egyik legkorábbi kifejeződési forma, amit a gyerekek arra használnak, hogy tudassák velünk gondolataikat és érzéseiket. A megfelelő odafigyelés és jó kommunikáció azt biztosítja, hogy szeretetben és biztonságban érezze magát. Az arckifejezés-játékok, a közös testmozgások és a ritmusos játékok mind egymás jobb megértését segítik a baba és a szerettei számára.

Az érzelmi gazdagodás szempontjából, az egyik legsarkalatosabb pont az emberi kapcsolatoké. A kapcsolatokat tapasztalatok éltetik. A korai tapasztalatok életre szólóan meghatározzák kapcsolatainkat. A mozgás pedig nagyon fontos a kapcsolatok kialakításában. Az aktív mozgás a szülőknek is segít megtanulni az egyedi mozgásformákat, amit a babájuk produkál és azt, hogyan szeret mozogni, milyen érintést preferál. Az egészen kicsik a közös fizikai aktivitás során benyomást kapnak a mozgás és a mozdulatlanság ritmusáról is, ahogy hol aktívak, hol csendben pihennek a mamival. A gyerekeknek végtelen örömet hoz a mozgás maga, és ezen osztozni velük a szülő számára is különleges, örömteli időtöltés lehet. Ráadásul, minél több közös fizikai aktivitásban vesznek részt, a mama annál több alkalommal figyelheti, és kis segítségnyújtással elősegítheti a baba ügyesedését, ami a kicsi önbizalmának is jót tesz. Minden új fizikai teljesítmény megünneplése a kisgyermek magabiztosságát erősíti, ami fontos segítség ahhoz, hogy újabb kihívásokkal birkózzon meg.

Oszd meg másokkal!

18 hozzászólás

Szabó Tünde írta ezt:

2008-02-19 10:16:11

Az én kisbabám 6 hónapos Marcika. Kb. 4 hónapos kora óta észrevettem, hogy hihetetlen örömöt okoz neki ha kisebb tárgyakat megtud ragadni. Azóta mire felkel a fürdőszoba polcára ki vannak téve a rágókái, kisebb játékai. Pelenkázás után már ha meglátja a tükrös szekrényt mosolyog a babára és vadul rúgkapál. A koordinációs képessége olyan jó lett (szerintem), egy kéznyújtásnyira elveszi a tárgyat a kis kezével pillanatok alatt közben rúgkapál tovább. 5hónaposan hason fekve jól kiemelte magát, hogy az egyensúlyát elvesztette és visszafordult hanyatt. Ettől aztán jól meglepődött és megpróbálta újra! Újra sikerült. De kb. 2 hete már mint aki elfelejtette volna hogy kell visszafordulni csak nyöszörög hason( Van egy játszószőnyege amin fellógatott kabalák vannak amit nem ér el, egyszer csak azt vettük észre, hogy a lábával próbálja rúgdosni, majd a gumirepülőjét a kezébe vette és azzal püfölte őket)) Eleinte sokszor elterveztem hogyan miként fogom majd segíteni, fejleszteni a gyerkőcöt, mindennek utánaolvastam, ma már sokkal nyugodtabb vagyok, ezek a babák maguktól is annyi de annyi mindent tanulnak, állandóan mozognak, gondolkodnak még ha a járókába vagy a kiságyba hagyom is szüntelenül csinál valamit A cikktől is még jobban megnyugodtam vannak azért olyan napok mikor anyának is fáj a feje, rossz a kedve, nincs mondóka, éneklés, de babuci akkor is nagyon aktív elég ilyenkor csak dícsérni milyen ügyes. Ennek is borzasztóan örül igazi Oroszlán a gyerek!
Gyöngyi írta ezt:

2008-02-19 12:43:09

Örülök ennek a cikknek. Az én kislányom 8 és fél hónapos mászik, ha bele kapaszkodik valamibe akkor feláll, már próbálgatja, hogy elengedett kézzel meddig tud állni. És pakol, rámol. Imádom! De mostanában sűrűn hallom, hogy most jön a neheze, mert folyton figyelnem kell rá, és pakolnom kell utána. És jobban tenném, ha a kiságyban vagy járókában hagynám. Én viszont nagyon örülök, hogy ennyire mozgékony, mert eddig is úgy gondoltam és ebben a cikk is megerősített, hogy a gyermek mindenből tanul, főleg ha mozoghat. És ehhez nem a korlátozás a legjobb eszköz. Nem mellesleg, minél többet mozog, annál jobban kifárad és könnyebben megy az altatás. Nekem nagyon nagy örömet okoz, mikor napról napra látom, hogyan fejlődik a gyermek, és hogy minden nap tanul valami újat.
Annamari írta ezt:

2008-02-19 16:09:01

Gyöngyi, ne hagyd, hogy rábeszéljenek a járókára, és egyéb hasonló rémségekre, itt is szólunk erről: http://www.okosbaba.hu/jaroka-jol-jarunk-vele.html
Gyöngyi írta ezt:

2008-02-19 17:14:42

Köszönöm a cikket, minden szavával egyetértek. Én is úgy gondolom, hogy azért vagyok itthon, hogy a gyermekkel foglalkozzak. Egyébkénti ismerve az én Csöppségemet, nem is tudnám \"bezárni\" a járókába. Azt is nehezen viseli, ha csupán néhány percre beleteszem, mert néha muszáj, ha felügyelet nélkül kell hagynom, akkor ez a biztonságosabb. Míg kevésbé volt aktív, addig a nagy ágyon tartózkodtunk egész nap, mióta igényli a nagyob teret, ahol mászhat, azóta az egész szobát bejárja. És mióta nagyobb a számára használható tér, azóta szemmel látható a fejlődés. Ezért szeretem az Okosbaba cikkeket, mert minig megerősítést kapok, hogy jó az amit, és ahogyan csinálok. Köszönöm
Békési Zsuzsi írta ezt:

2008-03-08 11:00:58

Gyöngyi, nagyon jól gondolkozol. A járóka és egyéb "ketrecek" kizárólag a szülő életének megkönnyítésére vannak, a céljuk, hogy ne legyen láb alatt a gyerek, illetve ne tegyen kárt magában. Ám a "károkozás" ilyen esetben nem látható módon történik: elvesztegeti a baba értékes idejét, amit az agya maximális fejlődésére fordíthat a látás, a tapintás, a helyváltoztatás, az egyensúlyozás, a hallás és az egyéb tapasztalások lehetőségeinek korlátozásával. Nagy ritkán indokolt csak az, hogy betegyük a kicsit egy rácsos dobozkába. Tudom, hogy időnként nagyon nehéz, de gondolj mindig arra, hogy ezek a hónapok-évek hipp-hopp elrepülnek és a gyermeked egész életére kihat az, hogy ilyenkor hogyan töltitek a napjaitokat.
anagyuid írta ezt:

2008-04-26 20:49:20

Néha azért a baba is igényli a nyugalmat, a visszavonulást, az alvás nélküli pihenést, amikor bebújhat a ketrecébe, ölelgetheti maciját, rakosgathatja valamely nagyobb odafigyelést igénylö játékát. Amikor már fáradt, nem bir sem mászni, sem menni, csetlik, botlik ás végre megnyugodhat. Addig megmelegszik az étele, majd jöhet az evés, mese és alvás. Vagy amikor reggel valami felébreszti és nem tud visszaaludni és nem igazán esik neki jól, hogy közlekedjen a lakásban, mese után pihenésre vágyik, puha környezetben, ahol nem üti meg magát egy óvatlan mozdulatnál... Ha a ketrec, járóka, megfelelöen van használva, nemcsak a szülőt segiti, hanem a babát is. Hasonló a helyzet a babakocsival is. Ne legyen börtöne a gyereknek, de legyen lehetősége pihenni benne, ha azt igényli.
Erzsébet írta ezt:

2008-09-02 13:47:44

SOS! Kérem ha valaki tud tanácsot adni mit tehetek 2007 junius 7.én született koraszülött volt és mindössze 2 kg azóta már behozta súlyát és magasságát is átlagba minden rendben de csak mászik.Csak ha fogom a kezét akkor jár.Párszor már megállt fogozás nélkül és tett 2 vagy 3 lépést de csak ennyi.Ha valaki tud segiteni szivesen fogadok minden ötletet. Üdvözlettel Erzsébet
deák réka írta ezt:

2009-03-24 11:33:42

Az én babám 5 és fél hónapos de még mindig nem szeret hason lenni ,eddig ha hasra tettem pillanatok után rögtön visszafordult hátra ,most viszont ,ha hasra teszem kis idő után szétteszi mind a két kezét, feje a földön és addig sír míg fel nem veszem és nem is forog.Mit tegyek hogy többet maradjon hason és forogjon?köszönettel:Réka
Annamari írta ezt:

2009-03-24 23:37:16

Réka, próbáld, hogy lefekszel vele szembe, és "szórakoztatod" kicsit. Vagy tégy elé egy tükröt, amiben látja magát, vagy olyan játékot, ami érdekli, és megpróbál utánanyúlni.
Kata írta ezt:

2009-05-05 07:46:35

Sziasztok!A mozgás nálunk sem probléma,a járóka már annál inkább.Főleg miután elkezdett mászni.Volt-van "kiságybetegségünk" is.Mikor kezdett felállni,az ugyesorozatos esésekkel járt,hiába párnáztam körbe,ott voltam vele,mégis sokszor csúnyán megütötte magát vagy "csak" szimplán megijedt.Egy idő után egyetlen másodpercre sem lehett beletenni,most sem szívesen tartózkodik benne.Igazi örökmozgó,fáradhatatlan.Gyakorlatilag csak akkor marad nyugton,ha alszik.Engedjétek,had másszon,menjen,fedezze fel a világot.Ha nem alszik,szinte alig tudok bármilyen házimunkát elvégezni,de az sem érdekel most már,mert ha Apa megjön,majd megcsinálom.Alvásnál a csend vált be nálunk,tehát nem állok neki mosogatni,hanem helyette,kiteregetek,söprök,felmosok stb.Ne aggódjunk annyira,hogy mi mikor készül el,mert ha a párunk is partner ebben,az otthonléte alatt előbb-utóbb minden a helyére kerül.További mozgékony napot!
Kata írta ezt:

2009-05-05 07:50:48

Elfelejtettem még valamit.Eleinte én is görcsöltem,hogy nincs kitakarítva,elmosogatva,letörölgetve,de "megjött az eszem" és vele együtt a "kit érdekel,hogy ki mit szól,amiért ez-az nincs rendben"Első a gyerek és ezt ne felejtsétek el!Ha oviba megy,úgyis csak esténként találkozunk már velük.Töltsük el együtt ezt a kis időt úgy,hogy Nekik a legjobb legyen!
Kata írta ezt:

2009-05-15 09:59:20

Sziasztok!Az én csöppöm 6-án megtette az első önálló 2 és fél lépését,aztán 7-én egyedül 6 lépés,azóta viszont semmi.Ha mondom neki,hogy jöjjön hozzám,akkor elkezd nagyon nevetni,de vagy nem mozdul vagy rámhajol és úgy lép hozzám,esetleg térdre ereszkedik és elkezd mászni.Tudtok nekem ezzel kapcsolatban mondani valamit?A felülés,felállás,mászás esetében nem volt ennyi idő kihagyás,max 1-2 nap és egyre ügyesebben,bátrabban próbálgatta az új mozgásformákat.Most mi lehet?

Erzsébet!Védőnő vagy gyerekorvos nem adott semmilyen tanácsot?Nem akarlak ijesztgetni,de nincs probléma a kicsi izmaival?Több olyan esetet is tudok,ahol pár percig oxigénhiányos állapotba került a baba és ezért a mozgásuk korlátozva van/volt,mert az izmok nem tapadtak le rendesen.Én mindenképp gyógytornászhoz vinném,óriási amit produkálnak és hihetetlen milyen gyors javulás áll be a baba mozgásában,ha megfelelő szakemberhez viszed.
Annamari írta ezt:

2009-05-15 13:10:00

Kata, ne légy türelmetlen, ha már kész lesz rá, többet fog menni egyedül. Lehet, hogy az esések miatt is bizonytalan még. Hallottam olyan babákról, akik másfél éves koruk körül kezdtek járni. (Mellesleg az én Danim sem megy még egyedül - 15 hónapos.)
kriszti írta ezt:

2009-09-14 17:39:09

Kedves Deák Réka!
Sajnos ezt a cikket és a hozzászólásod csak most olvastam, nem tudom hogyan jut el hozzád az üzenet, ill. eljut-e egyáltalán, de mint anyuka szerettem volna elmondani ami eszembe jutott közben...
Azóta eltelt fél év, és biztos nagyon sok minden történt a kisbabád mozgásfejlődésében, és már túljutottatok ezen a szakaszon, de amit leírtál a hasra fektetéssel kapcsolatban annak hátterében sokszor az izmokkal kapcsolatos valami kis probléma áll, ami változhat ugyan akár magától is, de mindenképpen oka van, és általában nem egyszerűen az, hogy nincs kedve csinálni, vagy nem érdekli, hanem az, hogy nem tudja megcsinálni, mert mondjuk feszül, húzódik, gyengébb az a terület vagy kellemetlen érzést okoz, ill. valamilyen csecsemőkori reflex még nem épült le!!!
Egy szakember, neurológus, Dévényes gyógytornász, stb... látja, ha valamilyen segítségre, vagy fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy a mozgásfejlődése a továbbiakban is a számára legjobban alakuljon, és azt is, ha nincs ))
Ha bármi kételyed is lenne keressétek fel őket a babával, nem veszíthettek vele!
Minden jót és rengeteg örömet kívánok a kicsihez! Kriszti
Anikó írta ezt:

2009-10-14 10:30:19

Sziasztok!

A tanácsotokat szeretném kérni. Az én kislányom 10 és fél hónapos, de még nem kúszik-mászik. Hason sosem szeretett lenni, mindig háton feküdt, ma már néha-néha hasra fordul, de elég hamar vissza is fordul. Hiába fekszek mellé, teszek mellé érdekes dolgokat, tornáztatom, egyszerűen semmi. Elég nagy a súlya, az orvos azt mondta, ne aggódjak, majd elkezd mozogni, de engem akkor is aggaszt a dolog. Ha leteszem a földre, rögtön sír, úgy hogy még a könnye is hullik, ugyhogy sajnos sokat van kézben. Viszont elég sokszor kinyomja a lábacskáit az ölemben és ennek örül. Nem szeretném, ha a kúszás-mászás kimaradna, hogyan vegyem rá, hogy a földön vagy ágyonon maradjon és ne sírjon folyton? Én vele vagyok, de akkor sem tud sokáig igy megmaradni.
Köszönöm. Anikó
Annamari írta ezt:

2009-10-14 20:04:03

Anikó, szerintem vidd el egy szakemberhez (pl. Dévény terapeutához), hogy megnyugodj, és hozzáértőtől kapj tanácsot.
Erika írta ezt:

2010-01-18 20:47:18

A Jelenleg a terhességem 28. hetében tartok.Azt szeretném tudni hogy a baba ideáig többször is éreztem a mozgását de nem mindig!
Ez összefügghet azzal, hogy vastagabb a hasfalam ,meg azé van egy kis súlyfeleslegem is!De ilyen nyomásokat azé szoktam érezni főleg oldalt meg a hasam alján!Kérem valaki válaszoljon ellőre is köszönöm
Katka írta ezt:

2010-02-08 22:32:05

Sziasztok!
A 8 hónapos kisfiam kézmozgásával kapcsolatban szeretnék tanácsot kérni. Az első pár hónapban hihetetlenül gyorsan rázta a karjait, másfél hónapig nem is aludt nappal, talán a csapkodó karok is zavarták ebben. Ez szerencsére már elmúlt, de mindkét kezecskéjét szinte egész nap nagyon gyorsan ki-be csukogatja, nyitogatja a kis öklöcskéit, főleg izgalmi állapotban, talán idegrendszeri probléma állhat a háttérben, vagy ez más babáknál is előfordul?
A másik kérdésem, hogy több hete elkezdett kúszni, de hátrafelé, ill. hintázik, és nagyon panaszkodik, hogy nem éri el a játékait. Más babák pár nap után elkezdenek előrefele haladni, de ő segitséggel se indult még el előre, mit tegyek, hogy a következő fázis ne a felállás, hanem a kúszás/mászás legyen?
Köszönöm a segitséget!!!! Katka

Szólj hozzá!

Legfrissebb

OkosBaba

18 hozzászólás

Szólj hozzá!

Legfrissebb

Címkék

Tartalom

Nyelvtanításról