OkosBaba

Konfliktusmegoldás - hogyan?

Gordon a szülői hatalom bevetése helyett a konfiktusmegoldásnak egy rendkívül hatékony módját ajánlja, amelyben egyik fél sem veszít és senki nem győz. Azaz mindkettő győz, mivel a végső megoldásnak, amely megszünteti a konfliktust mindkettejük számára elfogadhatónak kell lennie, a konfliktust kölcsönös megegyezéssel rendezik. A  "nincs vesztes" módszer könnyen érthető, de gyakorlást, tanulást igényel, míg valaki igazán hozzáértően tudja alkalmazni.

Ha probléma a szülőé, hogyan beszéljünk, hogy a gyermekünk ránk figyeljen? - kérdezhetjük.
A szülőknek is vannak igényeik, és tény, hogy nem minden viselkedés, amit a gyerek produkál, elfogatható a számukra. Mit tehet a szülő, amikor nem tudja őszintén elfogadni a gyerek viselkedését? Hogyan tud úgy beszélni, hogy a gyerek meghallja a szülő érzéseit és tekintettel legyen az ő igényeire? Mit tehet, hogy ne kelljen "százszor megmondania"?
Gordon egészen másfajta kommunikációs készségek kialakítását ajánlja, amikor a gyerek viselkedése a szülőnek okoz gondot, vagyis a szülő a problémagazda, mint mikor a probléma a gyereké.

Ha a probléma a gyereké, hogyan figyelhetünk a gyermekünkre, hogy az megnyíljon előttünk? – kérdezi Gordon. Szerinte amikor a probléma a gyereké, az érintkezést a gyerek kezdeményezi, a szülő "csak" meghallgató és társ a megbeszéléshez. A szülő a gyereknek akar segíteni, éspedig úgy, hogy visszhangoz, ezáltal elősegíti, hogy a gyerek saját megoldást találjon a problémájára, amit a szülő el is fogad, mivel elsősorban a gyerek igénye az, ami foglalkoztatja. Ebben az esetben a szülő passzívabb szerepet játszik, a gyereké az aktívabb szerep.
De hogyan is történik mindez?

Semmi kétség: szülőnek lenni nem könnyű feladat és nem kis felelősség! Szülőként időnként tehetetlennek, tanácstalannak érezhetjük magunkat, sőt még azt is megkérdőjelezhetjük, hogy vajon tényleg jó szülők vagyunk-e. Ugyanakkor mindenki a szülőket vádolja, ha valami félresiklik a gyereknevelésben, de senki sem képezi őket. Évente sok millió új  anya és apa "veszi fel" azt a munkát, amely a világon talán a legnehezebb: hazavinni egy csecsemőt, aki majdnem teljesen magatehetetlen, viselni minden felelősséget testi és lelki egészségéért, úgy nevelni, hogy kedves, együttműködő, tevékeny emberré, a társadalom hasznos tagjává váljon. Van-e ennél nehezebb és felelősségteljesebb munka? Nem hiszem. És hányunkat tanítottak meg rá? Tény, hogy majdnem minden szülő úgy neveli gyerekét és kezeli családja gondjait, ahogyan saját szüleitől látta, azok pedig saját szüleiktől és így tovább. A nevelésben tulajdonképpen kétezer éves módszerekre támaszkodunk.