|
 Ma már természetes, hogy az óvodákban gyermek-méretű bútorok találhatók, és fejlesztő játékokkal játszhatnak a gyerekek. Tudtad, hogy mindezt már az 1900-as évek elején alkalmazni kezdte egy olasz orvosnő? Maria Montessorinak hívták. Módszereit ma már szerte a világban használják a kisgyerekek nevelésében.
Miután Maria Montessori megkapta diplomáját, első munkahelyén, Rómában értelmi fogyatékos gyerekekkel kezdett foglalkozni. Új módszereivel olyan sikereket ért el, hogy a gyerekek többsége hasonló eredményekkel végezte el az iskolát, mint egészséges társaik. A kérdés, melyet Maria Montessori feltett ezek után, logikus volt: mit csinálunk rosszul a "normális" gyerekekkel, ha a fogyatékosok felülmúlják őket? (Ismerős a szituáció? Doman is hasonló helyzetbe került módszerei kapcsán.)
Montessori ezután elfogadott egy új állást, melyben egy különösen szegény negyedben kellett óvodát indítania. Lehetőséget kapott arra, hogy elméletét a kicsi gyerekek tanulási módszereiről tesztelhesse. A "Casa dei Bambini" (a gyerekek háza) névre hallgató intézményben dolgozta ki azokat az elveket, melyek aztán annyira sikeresnek bizonyultak, hogy ma már a világ nagyon sok országában alkalmazzák őket.
Egy pár Montessori elvei közül:
- A gyermek folyamatos növekedés és változás állapotában van, és ezen változások mikéntje nagyban befolyásolható az őt körülvevő környezet által.
- A kicsi gyerekek tanulni akarnak. Az őket szerető és tisztelő felnőttek feladata az, hogy bátorítsák őket, lehetőséget adjanak a tanulásra, és engedjék, hogy a gyermek magától, magában tanuljon. (A szülő feladata a gyermeket megtanítani az önálló evésre, öltözködésre, mosdásra stb., és bár ez nyilván nagyobb türelmet igényel, mint a gyermeket öltöztetni, etetni, mosdatni, mégis előbbi a tanító felemelő munkája, míg utóbbi csak alantas szolgai munka.)
- Az élet legfontosabb periódusa Montessori szerint az első, születéstől hat éves korig terjedő időszak.
- A gyermek minden tudást a környezetéből "szív fel". Épp ezért a környezetét úgy kell kialakítani, hogy szabadon választhasson azon tanulási tevékenységek közül, melyre kifejlődött benne a késztetés.
- A kisgyermek nagyon sokat tanul a mozgáson keresztül, ezért nem szabad korlátozni benne, feltéve, ha nem fenyegeti saját biztonságát, vagy mások jogait. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy minden érzékszervével tanulhasson.
- A gyermek fejlődése során különböző fázisokon megy keresztül, melyekben könnyebb elsajátítania bizonyos feladatokat, mint máskor.
- A szenzomotoros (érzékszervekre és mozgásra is ható, a kettőt összekapcsoló) tevékenységek fontos szerepet játszanak a gyerekek fejlődésében.
- A gyerekek legjobban olyan környezetben tanulnak, melyben szabadon mozoghatnak, követhetik saját érdeklődésüket, és az általuk választott tevékenységeket végezhetik. Természetesen vannak korlátok, melyek vonatkoznak az önfegyelemre, és mások jogainak védelmére.
- Minden gyermek a saját tempójában, a saját fejlettségi szintjének megfelelő feladatokat tanuljon. A pedagógus nem kényszerítheti akaratát a gyermekre, "katalizátor", segítő szerepet tölt be.
- Lehetőséget biztosít a gyermeknek a sikerélmény megszerzésére, az önbizalom kifejlődésére, és a további tanulás vágyának kialakulására.
Ennyit a "száraz" elvekről, nézzük hogyan alkalmazhatod ezeket otthon, a gyermekeddel.
- Tanítsd gyermeked valódi tárgyakkal. Mutasd meg neki, hogyan bánjon óvatosan a különböző anyagokkal, eszközökkel, meglátod, többre képes, mint gondolnád.
- Ha egy új tevékenységet szeretnél a gyermeknek tanítani, tervezd meg előre, hogyan csináljátok, bontsd részfeladatokra. Mi érdekelheti abban a tevékenységben a gyermeked? Hogy lehet a hibákat magával a cselekvéssel javítani és nem szóbeli utasításokkal? (Cipőpucolásnál, például tegyél egy fehér papírt a cipők alá, azonnal látszik, ha a cipőpaszta nem a cipőre kerül.)
- Mindig lassítsd le a mozdulataidat, amikor tanítod a gyermeket. Használj minél kevesebb utasítást. Hagyd, hogy a cselekvés vezesse a szemét. (Ha például azt tanítod neki, hogyan kell az ollót használnia, mutasd meg, hogyan kell biztonságosan felvenni, másnak átadni, és egyenesen vágni vele. Aztán engedd, hadd gyakoroljon, vágjon a papírból szélesebb, majd vékonyabb csíkokat, majd hullámokat, alakzatokat és végül vágjon körül képeket.) Ne erőltesd rá a módszereidet, csak mutasd meg neki a sikeres módok egyikét. Ha másképp szeretné csinálni, engedd meg neki. Viszont ismerni fog legalább egy olyan biztos módszert, amelyre számíthat.
- Ha egyedül is meg tud csinálni egy feladatot, ne segíts neki.
- Ha megengedheted, rendezd be úgy az otthonotok, hogy a gyermek számára is kezelhető legyen. Lehet kis asztala, széke, a játékok elérhetőek legyenek számára a polcon, a ruháit tehesse a neki megfelelő magasságba. Ne tégy meg semmi olyat, amit már ő is meg tud tenni.
- Adj időt neki, hogy egy-egy cselekvést elvégezzen anélkül, hogy siettetnéd. A gyerekek lassabban dolgoznak, mint a felnőttek, és szükségük van arra, hogy egy-egy tevékenységet többször is megismételjenek, még akkor is, ha úgy tűnik, már elsajátították őket.
- Tégy lehetővé számára minél több önálló tanulási lehetőséget.
- Ne erőltess rá semmilyen új feladatot, ha ő nem érdeklődik iránta.
- Vond be a fegyelmezést a gyermeket érdeklő játékba. Mondhatod például: "Nézzük, milyen halkan tudod becsukni az ajtót." vagy "Meg tudod-e vajazni a kenyeret egészen a széléig?"
- Soha ne vedd el tőle az önállóan végzett munka sikerének élményét. Ha például nehézségei vannak a kancsóval, amikor vizet akar önteni belőle, ne vedd ki a kezéből, hanem adj neki könnyebb anyagokat, például rizst vagy cukrot, amelyet egyik dobozból másikba öntögethet.
- Óvd meg attól, hogy félbeszakítsák gyermeked, amikor egy-egy fontos tevékenységre koncentrál, még akkor is, ha az értelmetlennek tűnik számodra és már sokszor elismételte.
- A Senguin-féle hármas lépcső a tanításban: ha például a színeket tanítod, tégy három különböző színű tárgyat a gyermek elé egy sorban. Először mutass a pirosra, és mondd, "Ez piros.", majd a többire is mutass és mondd, "Ez kék." aztán "Ez sárga." Majd mondd gyermekednek "Mutass a kékre.", "Mutass a sárgára.", "Mutass a pirosra." A harmadik lépcsőben pedig a sorrendet megváltoztatod, majd a tárgyakra mutatsz, és megkérdezed, "Ez milyen színű?"
A folytatásban Montessori játékokról olvashatsz, melyeket otthon is alkalmazhatsz. |
2007-03-06 13:34:52
2007-03-06 13:35:45
2007-03-06 15:46:09
2007-03-06 22:31:53
2008-03-01 21:26:38
2010-08-27 05:33:46
Címem: beres60@gmail.com Köszönöm.