A Montessori pedagógia elmélete

Kezdőlap

Montessori

A Montessori módszerről

A Montessori módszerről

Írta: Kilián Szilvia

2006. június 18. vasárnap, 02:00

Egységes pedagógiai rendszerének kidolgozásakor a gyermek alapos megismeréséből, megfigyeléséből indult ki, amit mint tudós, elméletekkel támasztott alá.

Eszerint minden gyermek adottságként rendelkezik a világ megismerési igényével, cselekvési vággyal, ezek kibontakozását csak elő kell segíteni. Ebből következik a gyermeki személyiség tisztelete, fejlődési tempójának figyelembe vétele, hiszen csak így őrizhető meg a tanulás öröme.

Módszerének lényege, hogy nem tanít, hanem a gyermekeket olyan környezetbe helyezi, olyan játékeszközökkel veszi körül, amelyeket kézbe véve és használva saját tapasztalataik alapján fedeznek fel dolgokat, fejlesztik képességeiket, jutnak új ismeretekhez. Bármikor és bármeddig játszhatnak akármelyik játékeszközzel. A pedagógus csupán figyelemmel kíséri tevékenységüket, fejlődésüket, és ha szükséges, segítséget nyújt. A tanításközpontúság helyett az önálló tanulást helyezi előtérbe.

Szabadságra, önfejlődésre, önállóságra nevel, azáltal, hogy figyelembe veszi a gyermek adottságait, fejlettségi szintjét, tempóját, biztosítja a problémák önálló megoldását, a felfedezés örömét.

Pedagógiája szerint a finommotoros képességek és az érzékelés a legkisebb gyermekkortól fejleszthető megfelelő gyakorlatokkal. Ezekhez dolgozta ki saját eszközrendszerét.

A gyermekek az eszközökkel szabadon tevékenykedhetnek, a problémákat cselekvés közben, önállóan oldják meg. Így biztosítja a gyermek fejlődésének szabadságát, nem magára hagyja, hanem megfelelő környezettel, szeretettel, változatos tevékenységi lehetőségekkel veszi körül.

Önálló feladatmegoldásra képes, a felnőttektől egyre kevésbé függő gyermekeket nevel.

Az így oktatott gyermek belső késztetése a világ megismerésére, öröme a tanulásban megmarad, képes a lehető legmagasabb szintű teljesítmény elérésére önálló tanulás útján.

Elvek
A gyermek abszorbeáló (mindent magába szívó lélek):
Életünk első 6 évére jellemző az, az állapot, hogy a minket körülvevő világ információit mindenféle tudatosság nélkül magunkba szívjuk. 6 éves kor körül ez fokozatosan megszűnik, kezdődik a tudatos gondolkodás kialakulásának ideje.

Érzékeny periódusok ideje:
Minden gyermek rendelkezik azzal a képességgel, hogy személyiségét belső fejlődésen alapuló terv alapján építse fel, vagyis önmagunk építőmesterei vagyunk. Ez a fejlődés ún. szenzibilis fázisok (intenzív, irreverzibilis időszakok) során valósul meg, melynek 3 fő szakasza van:

0-6 év:

0-3 év az érzékszervi tapasztalatok ösztönös befogadása – abszorbeálás. Ez a fejlesztés legkritikusabb időszaka. A legnagyobb változások az élet első 3 éve alatt zajlanak. Ekkor még nincs tudatában a tetteinek és reakcióinak. Nagyon belemerül abba, hogy arra használja az öt érzékszervét, hogy kutat. Ezért a felnőttnek engednie kell, hogy a mindennapi élet egy része legyen, szabadon kutasson.
3-6 év az abszorbeálás és a tudat fejlődésének időszaka, az „én” és az akaraterő megjelenése. Rájön, hogy tanul. Tudatában van a gondolatainak, ráébred, hogy tud gondolkodni. Az őt nevelő felnőtteknek ekkor meg kell engedni, hogy aktívan részt vegyen az életben, saját maga cselekedhessen.

6-12 éves kor a tudatos gondolkodás időszaka, kialakul a képzelőerő és a tudományos ismeretek alapjai, a közösségi és erkölcsi fogékonyság, érzékenység a morális értékek, a természeti jelenségek iránt. A gyerek elsajátította az alapvető emberi készségeket: megismerte a körülötte levő világot, koordinált a mozgása, folyékony beszél, és egy fejlett személyiség. Már nincs az abszorbeálás. Most érvelésen keresztül tanul, miközben arra használja a képzeletét és logikáját, hogy feltárja a tudomány különböző területeit. Ebben a korban kielégíthetetlen a kíváncsisága Tudni akarja hogyan, mikor, hol, miért? Szeret csoporthoz tartozni, megjelennek az első függetlenedési kísérletek a családtól.
12-18 éves kor a „szociális újszülöttkor”, az átépítés ideje. Az etikai és szociális értékrend, az önálló döntések, az igazság és az emberi méltóság kialakulásának kora. Fogékonnyá válik a felnőttkor társadalmi szerepére.

Minden életkorra jellemző tehát egy-egy terület, amely fokozottan intenzív érdeklődésben nyilvánul meg, a gyermek a tudást különösebb erőfeszítés nélkül szívja magába, ha a megfelelő cselekvést a fejlődésüknek megfelelő időben biztosítjuk. Ha felismerjük ezeket az érzékeny fázisokat, akkor a gyermek környezete pontosabban tervezhetővé válik.

A gyermek szabadsága:
A módszeresen megtervezett, tevékenység közbeni szabadságot jelenti. Minden cselekedet megengedett, ami nem sérti a többi gyerek önálló tevékenységét. A szabadság természetes határa a közérdek és az ennek megfelelő magatartás, vagyis tilos minden agresszív, másokat zavaró viselkedés. Ezáltal a gyermekek megfelelő önbizalmat szereznek, de értékelik társaikat, elismerik azok jogait.

A munka, a gyermeki aktivitás:
A gyermek maga alkotja meg képzeleteit, fejleszti érzékszerveit, építi gondolatvilágát, vagyis végzi a munkát, melyet a környezet vezet. A cselekvés megindítója a pedagógus, irányítója a jól megválasztott eszköz, de a cselekvő alany maga a gyermek. Az aktivitás két alapvető feltétele:

a gyermekekhez méretezett, megfelelően berendezett tevékenységi tér
a tevékenységet befolyásoló, irányító eszközök ( Montessori - eszközök )

Az egyes eszközökkel való munka bevezetését Montessori leckének nevezi. A kellő pillanatban megtartott jó lecke új ismereteket ad, készségeket fejleszt.

Az előkészített környezet:
A pedagógus feladata a környezetet az eszközökkel párosítva megfelelően a gyermek köré emelni.

A gyermek megszületésével a felnőttek életét szolgáló környezetbe kerül, ami kiszolgáltatottá teszi. Annál függetlenebb lesz, minél inkább az ő igényeit, fejlődését szolgáló környezetet teremtünk, hogy képességeit szabadon kibontakoztathassa.

A már említett gyermekhez méretezett tér egyszerű, könnyű, használójuk testméretéhez alkalmazkodó bútorokkal, egyéb használati tárgyakkal berendezett. A fogasok, kézmosók általuk elérhető magasságban vannak, az eszközök, könyvek szintén elérhető, alacsony polcon helyezkednek el.

Ez a környezet tartalmazza az önnevelés eszközeit, melyekből a gyermek szabadon választhat. A nevelő a gyerekeket fejlesztő eszközökkel veszi körül, melyekkel szívesen játszanak, ez a manipuláció segíti őket az ismeretszerzéshez.

A szabadság és a környezet kölcsönösen feltételezik egymást, a szabadságnak csak addig van értelme, ameddig saját életkorának, fejlettségi szintjének, megfelelő eszközökkel tevékenykedhet.

Az önkontroll:
A mindennapos tapasztalatok lehetőséget adnak a gyermeknek, hogy korrigálni tudja hibáit, önbizalomra tegyen szert. Ezáltal saját lehetőségeit is pontosan képes felmérni.

A pedagógus, szülő feladata
Az elveknek megfelelően átalakul. Nem kizárólagos „tudásközvetítő”, hanem a tanulók önművelődési folyamatának háttérben tevékenykedő szervezője.

Elsődleges feladata a gyermeki tevékenységek megszervezése az életkori szempontokat, érzékeny periódusokat figyelembe véve.
Előkészíti a „taneszközöket”, játékokat, ügyel azok szakszerű használatára, újakat tervez, illetve készít, ellenőrző feladatlapokat szerkeszt.
Megfigyeli növendékeit, ennek alapján személyre szabott segítséget nyújt, tanácsokat ad. Előfordul, hogy egy gyermek figyelmét olyan dolog ragadja meg, amire nem számít. A pedagógus ezt észrevéve, biztosítja a hozzá való eszközöket.
Ellenőriz, figyelmeztet, korrigál, osztályzás nélkül.

Az így nevelt gyermek boldog, bátor, bízik önmagában, érzelmekben gazdag, segítőkész, gyermekkora derűs, hiszen érzi, hogy szeretik, és tiszteletben tartják személyiségét, biztosítják szabadságát. Megkapja az önálló döntési jogot önmaga megvalósításához, miközben, ha szükségét érzi, feltétel nélkül támaszkodhat a pedagógus segítő irányítására.

(Felhasznált irodalom: Magyarországi Montessori Egyesület: Maria Montessori pedagógiai módszere -Tanfolyami jegyzet)

Oszd meg másokkal!

6 hozzászólás

Cleopatra77 írta ezt:

2007-06-21 06:29:51

SZia Kilus! Lenne egy kérdésem. Írod, hogy "tilos minden agresszív, másokat zavaró viselkedés." Leírnád esetleg, hogy a módszer hogyan "kezeli", tiltja az esetleges megnyilvánuló agresszív viselkedéseket?
Kilus írta ezt:

2007-06-21 16:28:58

Szia Mónika! Sajnos ez a 80 órás tanfolyam ilyen részletességgel nem tért ki a nevelési módszerekre, erre a 2 éves képzés szolgálna. Arról tudok írni röviden, hogy mivel igyekszik megelőzni az agresszió kialakulását. A kialakult helyzet kezelésére konkrét Montessori módszert én sajnos nem tudok. A módszer az egész személyiség fejlesztésére törekszik, ezen belül is leginkább a szeretetre nevel.Ez a kölcsönös érintkezéseken belül és a mindennapi élet során alakul ki. Vagyis amit lát, hall, tapasztal, azt veszi követendő mintának. Ha a pedagógus jó példát mutat a szeretre,a másik ember és a másság elfogadására, akkor a gyermek is így fog tenni. Érzi, hogy van mögötte valaki, akihez segítségért fordulhat, megvédi játékának és foglalkozásának nyugalmát, tulajdonképpen a segítőtársa. A gyerekek megszokják, hogy ne zavarják egymást, segítsenek társaiknak, megtanulják a problémák békés megoldását. A konfliktushelyzetek így nem fajulnak el agresszív viselkedésig. Még agressziót okozhat, ha a gyermeknek önmagával van problémája. Én úgy gondolom, hogy ez a módszer ezt is megelőzi azzal, hogy hagyja a személyiségüket kibontakozni, teret enged kíváncsiságuknak, nem hasonlít össze, elkerüli a kudarcélmények kialakulását. Mivel a Montessori óvodákban vegyes csoportok vannak, az újonnan jövő gyermek már egy ilyen légkörbe csöppen bele, ezt látja, ő is így viselkedik. Persze minden gyermek más közegből jön, mást hoz (és tudjuk, hogy ez milyen meghatározó)előfordulhat, hogy olyan jön a csoportba, aki agresszívan viselkedik. A szeretet, türelem, példamutatás lehet az orvosság, persze ez sok időt vesz igénybe. Ennél konkrétabbat sajna nem tudok. Remélem azért ez is valami kis válasz a kérdésedre.
Cleopatra77 írta ezt:

2007-06-21 23:19:47

Köszi a választ. Valószínüleg az ovónénik gyermekpszichológiából is jól képzettek, a kialakulandó konfliktushelyzeteket hatékonyan tudjak kezelni. Nem úgy, amiről egy vidéki oviban tanító ismerősöm beszélt és ami teljesen ledöbbentett, ő dobta ki a vesszőt az oviból, ugyanis az "előde" ezzel fegyelmezte a gyerekeket. A gyerekeket akiket otthon is hasonló módszerekkel fegyelmeznek.
BAndi írta ezt:

2007-07-11 22:50:17

Kedves Kilus! Úgy vettem ki a szövegből, hogy van(nak) nálunk Montessori ovi(k). Hol van(nak) ez(ek) és mennyi idővel az ovibajárás előtt kell jelentkezni oda? Hátha van erről információd. Válaszod előre is köszönöm! Andi
Kilus írta ezt:

2007-07-12 00:43:11

Az egyesület honlapján megtalálod, hogy melyik városokban van Montessori óvoda. Ott elérhetőségek is vannak, nyugodtan érdeklődj a beiratkozás felől, erről én nem tudok semmit.http://www.montessori.hu/ Sok sikert! Kilus
Judit írta ezt:

2010-04-17 11:31:52

Kedves olvasók,
Montetssory szülő lettem, véletlenül alakult így, s csak megerősíteni szeretném a leírtakak, döbbenetesen mködik. Bár Martonvásár mellett laktam, ahol a kastélyparkban található óvoda múzeumban olvashattam Maria Montessory munkásságáról, mégsem tudatosan választottam. Ausztráliába költöztünk néhány hónapja, és óvodát kellett keresnem éppen 3 éves kisfiamnak. A legközelebbi óvodák egyike Montessory ovi volt. Elmentünk, és már a környezet olyan mértékben megfogott minket, hogy azonnal szerettük volna, ha ide járna a kisfiunk. Egy hatalmas teremben a kis polcok tele fejlesztő játékokkal, egyik sem a játékboltokban kapható hagyományos játék. Miután mindent elmagyaráztak, elhívtak látogatási napra. Ekkor találkoztunk a gyerekekkel is. Az a végtelen nyugalom, zavartalan önálló játék, amiben mindenki azt tette, amit szeretett volna nagyon megkapó volt. A gyerekek tényleg nyugodtak voltak, nem zavarták egymást, tették a dolgukat, amit maguk találtak ki. Ablakot mostak, vagy épp mosogattak, fűztek, kalapáltak, méregettek súlyokat, vagy hosszúságot, rajzoltak, festettek, fakockákkal farmot építettek, és sorolhatnám az okosabbnál okosabb játékokat. Két hónapja jár ide a kisfiunk, és ezalatt az idő alatt is döbbenetesen szuverén, önálló és autonóm lett. Pontosan hajtja végre a feladatokat maga körül, és semmit, de semmit nem enged, hogy megcsináljunk helyette. Mi ennek örülünk, mi úgy látjuk, anélkül, hogy értenénk hozzá, hogy jó irányba fejlődik a kisfiunk. Szóval a leírt módszer a gyakorlatban tényleg pont ilyen, és pontosan az a hatása, amit el akart érni Maria Montessory.

Szólj hozzá!

Legfrissebb

OkosBaba

6 hozzászólás

Szólj hozzá!

Legfrissebb

Címkék

Tartalom

Nyelvtanításról