OkosBaba

33 hozzászólás

1. Lilla írta ezt:

   2009-09-04 13:04:18

   Hát, őszintén, én az elsőt jelöltem be. De biztos a második lesz a helyes válasz Kíváncsian várom!

2. Annamari írta ezt:

   2009-09-04 13:49:56

   Lilla, a válaszok random (nem mindig ugyanabban a sorrendben) jelennek meg. Válassza mindenki azt, amit őszintén mondana.

3. Zsiann írta ezt:

   2009-09-04 14:13:39

   Én nem tudok a kettő közül egyet sem választani:
   egyszerűen azt mondom nagy mosollyal és örömmel -
   csuda gyorsan kész lettél,
   (vagy még: nekem tovább tartott volna - de csak HA valóban úgy van...)
   
   Fontosabb az őszinteség, a valódi elismerés, amit a rezdüléseink, testbeszédünk fejez ki, mint a szó, amit mondunk.
   Amit valójában gondolunk, az hat rájuk,
   amit hozzá mondunk, az vagy megerősíti őket,
   vagy kétséget támaszt bennük...
   
   (tapasztalataim szerint)

4. Rita írta ezt:

   2009-09-04 14:19:51

   A kérdésben az szerepel, hogy a kirakó játékos, és néhány perc alatt megoldható, szerintem nem kell túlzásokba esni a dícséretet illetően. Felnőttként voltam már hasonló szituációban, amikor egyik főnököm minden vacakért halálra dícsért, és épp az ellenkező hatást váltotta ki belőlem. Úgy éreztem, hogy azt gondolja, hogy egy idióta vagyok hogy meg kell dícsérnie egy oldal kinyomtatásáért is.
   Persze ez lehet, hogy másképp működik gyerekeknél, kíváncsi vagyok én is a hétfői eredményhirdetésre.

5. Tóth-Kovács Tünde írta ezt:

   2009-09-04 14:44:33

   Sziasztok!
   Én, ha tehetném mindkettőt bejelöltem volna.

6. Nikol írta ezt:

   2009-09-04 14:45:44

   nagyon kíváncsian várom melyik választól lesz magabiztosabb, motiváltabb a kölköm

7. verus írta ezt:

   2009-09-04 16:37:44

   Én nem mondanám a gyerkőcömnek, hogy szép munka volt. Valahogy nem tekinteném ezt munkának.
   Inkább játéknak, hisz ilyen kicsi korban minden játékos legyen.

8. lkatinka írta ezt:

   2009-09-04 17:17:33

   Sziasztok, én egy harmadik választ mondanék,
   
   Megszámolnám, hogy milyen sok darabból áll a kirakó, beszélnénk arról, hogy melyiket rakta ki először és utoljára, és amikor egy kicsit elakadt, akkor milyen kitartással próbálkozott tovább... Ennyi
   
   Egy nagyon pozitív élményem: Emese lányom büszkén jött pólóban, amit egyedül vett föl. Az elejét hátulra, de ezt nem említettem, csak annyit mondtam, hogy rajtad van a pólód, és teljeseen egyedül vetted föl. Erre jött a csillogó szemű kiegészítés, hogy : Megtaláltam a fejelukát, az egyikkezelukát és a másikkezelukát is Hát ilyen nagy teljesítmény mellett kit érdekel, hogy az eleje hol van...

9. Mókca írta ezt:

   2009-09-04 18:06:26

   Szegénykém honnan tudja, hogy nem volt olyan egyszerű.
   Neki egyszerű volt, hát kirakta...
   Bármit is mondanék adnék hozzá egy puszit, hiszen ez a gyermekek egyik fontos szeretetnyelve

10. bagolyneandi írta ezt:

    2009-09-04 18:43:46

    Szerintem ha a kirakó a jelenlegi fejlettségéhez képest készült el gyorsan, akkor megdicsérném, és azt mondanám, nagyon jó, hogy te mostmár egy ennél nehezebbel, több darabossal is biztos megbirkoznál. Óvónőként egyet értek azzal az anyukával, aki azt irta, nem kell minden pici dologért megdicsérni a gyerekeket, vagy legalábbis semmiképp ugyan azokkal a szavakkal (ügyes vagy!) mert elveszíti a jelentöségét. Konkrét legyen a dicséret, és mivel a legtöbb tett önmagát jutalmazza, tehát ha elkészült a kirako az már önmagában is nagy sikerélmény, jobb, ha azt erösitjük, amiben a gyerek valoban változott, ügyesedett. Pl sokkal kitartobban dolgoztál most, mint legutóbb, már észre veszed, hogy a sarkokkal jo kezdeni, milyen jol megfigyelted, hogy jo, ha legelöször az egyforma szinü darabokat csoportositod, stb.

11. Gyöngyi írta ezt:

    2009-09-04 20:49:39

    Én inkább azt a különbséget éreztem a válaszokból, hogy ne csak általánosságban dicsérjek, hanem próbáljak valamit kiemelni a munkájából, kirakásból, rajzából. Érezze, hogy abban a pillanatban valóban odafigyelek, nem csak automatikusan mondom: ügyes, okos vagy.

12. Csilla írta ezt:

    2009-09-04 21:16:13

    Én sem mondom, hogy szép munka volt, bár a gyerkőcök azért ezt nem így veszik ám. A kicsi fiam, ha valami komoly dolgot csinál, mindig azt mondja, hogy "ez az én dolgom", vagy "most dolgom van".

13. Ági írta ezt:

    2009-09-04 21:27:40

    Szerintem a hangsúlyon múlik nagyon minden, amit mondunk!

14. Szilvia írta ezt:

    2009-09-04 22:28:14

    Én ezt mondanám: Nahát, milyen gyorsan kiraktad, fantasztikus! - Ha megérdemli, akkor nem fukarkodom a dícsérettel, sztem fontos. Nekem a PET a "bibliám", nem őt dícsérem, hanem azt, amit, ill. ahogy megcsinált valamit. (Vagyis szoktam őt is, mert imádom, és nem lehet kibírni, hogy ne mondjam ) Az viszont tényleg nagyon látszik, ha valami extra ügyeset csinál, és meglepetésből dícsérem, nem "szokásból", akkor százszor büszkébb magára, látszik a mosolyán!

15. Kerkez Andrea írta ezt:

    2009-09-04 23:15:38

    Őszintén, és nagyon kellemesen meglepődnék rajta. Minden esetre a másodikat mondanám neki. Hogy mennyire ügyes. Bár még csak elképzelt dolog a feltett kérdés, mert a kisfiam még csak másfél éves, ám már most vannak olyan dolgok, amivel teljesen szó nélkül hagy. Egy pl. a multkorjában, kihangsulyozom egyszer a nagymama elvitte az unokát egy idős nénihez, elmentek a dédiért, aki már nagyon idős, de épp ott volt vendégségben. Két napra rá arra sétáltunk a kisfiammal, és kitartóan mutat egy házra és egyre bólogatva azt hajtja, hogy néni, dédi. Megjegyzem, hogy kisfiam még nem tud beszélni. Egyébként két nyelvű családban nevelkedik, és gondolom valamennyivel később is fog megtanulni.
    Megjegyzem azt is, hogy én nem tudtam, hogy az az idős nénii ott lakik, ahol a kisfiam mutatta, csak utólag kérdeztem meg anyósomat. Mit mondjak, teljesen lesokkolt a dolog.

16. Kerkez Andrea írta ezt:

    2009-09-04 23:16:34

    Ezért dicsérném meg kisfiamat az ilyen kirakósdi játékra, mert egyszerűen sokszor olyasmit tesznek, vagy mondanak, amivel teljesen lesokkolják a szülőt!

17. Bea írta ezt:

    2009-09-04 23:25:13

    Dicsérném, mert úgy emlékszem, engem semmiért nem dicsértek meg, ezért egy csomó dolgot nem szeretek csinálni. (rajzolni, kézműveskedni) Pedig lehet, hogy menne. Azt is mondták, hogy nincs nyelvérzékem, ne erőltessük. Azóta angol-orosz szakos tanár lettem... Szóval nem venném el semmitől a kedvét, még akkor sem, ha nem nehéz a kirakó. Sosem lehet tudni, mivel teszek rosszat. Főleg, ha sértődős lesz a kicsikém.

18. huzziyas hajnalka írta ezt:

    2009-09-05 10:47:30

    sziasztok!
    en a "ugyes vagy" valaszt jeloltem be es megmondom oszinten,hogy en mindig ezt mondom neki amikor valami jot,ugyeset csinal!en inkabb a hangsujon valtoztatok,amit szerintem o erzekel,es igy tudja azt,hogy most ez nagy dicseret vagy kicsi!az olyan dolgokert nem dicserem meg amit mar tobbszor csinalt,de nem is var erte dicseretet!
    en is alig varom az ertekelest!

19. Karolina írta ezt:

    2009-09-05 13:39:42

    Nem mondhatjuk a gyereknek mindig azt, hogy "ügyes vagy", mert egy idő után már nem reagál rá úgy, ahogy szeretnénk. Éreznie kell, hogy tényleg komolyan gondoljuk, ezért jobb variálni a dicsérő szavakat. A "jó munka" pedig olyan hivatalos, nem gyereknek való dicséret. Nem tudom, mit mondanék a gyereknek, de valószínűleg a gyorsaságát és pontosságát dicsérném.

20. Hodosi Erika írta ezt:

    2009-09-05 14:53:34

    Vannak gyerekek akiki mindig a legjobbak akarnak lenni. Sok nagy dicséretet kapnak. Ha egyszer - egyszer nem sikerül h kiemeljék elcsügged és keresi az indokot. (Ami lehet h nem csak rajta múlik ha már pl: iskolás)

21. Gabi írta ezt:

    2009-09-05 18:23:39

    Kár lenne a gyermek figyelmét arra felhívni, hogy "pedig ez nem is volt olyan könnyű". Szerintem legyen csak az a fejében, hogy Ő könnyedén meg tudja oldani a kirakós játékot. Ezért én csak megdícsérném nagyon - minden kommentár nélkül.
    

22. Enikö írta ezt:

    2009-09-06 12:21:52

    Nekem sajnos mar nem sikerült valaszolnom a kerdesre!
    Lisamat viszont mindig öszinten megdicserem, elismerem a kis munkajat, barmi is legyen az. A dicseret szamara olyan mint szaraz földnek a viz, issza magaba! En az elsö valaszra tippelnek, bar a masodik is közel all hozzam!

23. Detti írta ezt:

    2009-09-06 15:20:19

    A nagymamám mondta mindig, hogy egy meg nem érdemelt dicsérettel többet lehet elérni, mint egy megérdemelt szidással. Pedagógusként is tapasztaltam, hogy igaza volt.No és a puszi, és a lányom teljesen magától találta ki, hogy ha sikerül valami neki, megtapsolja magát. Ma 17 hónapos.

24. Liz írta ezt:

    2009-09-06 16:49:06

    Sziasztok!
    Biztos hogy az elsőt mondanám neki,mivel a második válaszban "a nem is olyan könnyű összeállítani egyértelműen negatív érzelmeket ébreszthet a gyerekben.A következő alkalommal már úgy állna neki a kirakónak,hogy anya azt mondta,ez egy nehéz feladat,lehet hogy most nem fog sikerülni!Hihetetlen mekkora súlya van a szavainknak!
    Várom a hétfői magyarázatot!!!

25. kávé írta ezt:

    2009-09-06 17:36:06

    Sziasztok!
    Sok helyen olvasni arról, hogy a dicséret sokszor sajnos elhajlíthatja rossz irányba a nevelést, hisz a gyerek egy idő után a dicséretért fog "dolgozni", pl. tanulni, aztán amikor nem kapja azt meg (mert pl. már nem tudja olyan könnyen venni a következő tananyag akadályait, ezért nincs miért dicsérni), akkor sajnos lelankad a tanulási kedve. Arra kell ösztönözni a gyereket, hogy saját kedvtelésére, érdeklődéssel tanuljon, csináljon bármit, ezért jobb azt kifejezni, bennünk, a szülőben milyen érzést vált ki az, amit csinál. Tehát a kommunikációnkon kell változtatni. Bennem azonban felmerült a kérdés: akkor az is lehet, hogy a gyerek azért fog tanulni pl, hogy "anyunak jó érzése legyen ezzel kapcsolatban". Tehát megint nem értük el a célt. Szerintem ezen lehet elmélkedni...

26. natasa írta ezt:

    2009-09-06 17:49:57

    Szerintem a "nem is volt olyan könnyű" válasz azért jobb, mert nem a gyereket dicséri általánosságban, hanem a konkrét munkáját. szerintem sem kell minden lépését agyondicsérni, mert akkor nem érzi a dicséret értékét. Persze, ez nem kisbabákra vonatkozik, azokat agyon lehet dicsérni, mert náluk egy lépés, egy szó is nagy teljesítmény.

27. Árvainé Kiss Krisztina írta ezt:

    2009-09-07 10:05:50

    Én az elsőt választottam, de kíváncsian várom, hogy jó választás volt-e.

28. Vera írta ezt:

    2009-09-07 12:19:10

    Sziasztok!
    a két válasz közötti az "arany középút" szerintem, azaz ne dicsérjek túl és alá.
    kis gyakorlással - gondolom- ez a mindennapokban is megtanulható. De a gyermeknek a legfontosabb, ha az adott pillanatban tényleg odafigyelek rá.....
    az értékelést várom....

29. mynona írta ezt:

    2009-09-07 13:09:54

    Ezekkel a dicséretekkel nagyon kell vigyázni (saját gyerekkori tapasztalat), azt hiszem, a gyerekek pontosan tudják, hogy ők azért nem mindenben ügyesek, és ezt nem is jó elhitetni velük. A célzott dicséret megfelelőbb, nagyobb az értéke is.
    Én a kisebbséghez tartozom a válaszadásban, de azért kíváncsi vagyok, mi lesz a magyarázat Annamari részéről.

30. csaba írta ezt:

    2009-09-07 15:56:00

    Az elsőt választottam volna,úgy se tudja milyen a nehéz és nekik még más a nehéz,"ők"még máshogyan kreatívak. Viszont a dícséret az mindig jár nekik.

31. Letty írta ezt:

    2010-02-02 21:10:36

    Én most ,már 3 gyerekes anyaként a másodikat választom.
    Nem nagyon érdekel ,hogy a két nagy fiam hányast kap
    az iskolában , hiszen nem mindig tükrözi a tudást, hanem az a fontos ,hogy menyit dolgozott ,küzdött. Tehát nem az osztályzatot dicsérem hanem a munkát... De az anyaságom elején még mind a kettő szimpatikus lett volna.

32. Nagy Marianna írta ezt:

    2010-03-20 12:26:33

    Sziasztok!Olyan kérdésem lenne hogy a baba mikor fordul meg mert mi 6honaposak vagyunk és az orvos elküldött minket gyogytornászhoz ezmiatt!Szerintetek szügséges ez tudom biztos nem fog ártani de van okom aggodni?Várom váaszotok Köszönöm

33. Annamari írta ezt:

    2010-03-24 00:23:56

    Marianna, egyáltalán nem fordult még meg? Hasról hátra 3-4 hónaposan, hátról hasra 6-7 hónaposan fordulnak ÁTLAGBAN a babák. (Tehát vannak, akik hamarabb, vannak, akik később.) Ha orvos javasolja, menjetek el, de nem kell aggódnod. Beszéljétek ezt meg a gyógytornásszal is.