| Cumi - az ujjunkkal |
| Érzelmek, biztonság, lelki fejlődés |
| Írta: Bán Annamari |
| 2006. május 07. vasárnap, 02:00 |
Eszternek nincs cumija. Az ujját szopja. Így alszik el, így nyugtatja magát, ha nyűgös. Hogy mi vezetett arra a meggyőződésre, hogy ne adjak neki cumit?Ranschburg Jenő Szülők lettünk című könyvében így ír erről: "Csecsemőkorban a száj a gyerek vezető érzékszerve a (pszichológiában orális periódusnak nevezik ezt az időszakot ), a szopóreflex bármikor felébreszthető és kielégítésre vár. Épp ezért a cumi könnyen válhat a csecsemő kábítószereinek egyikévé: ha a gyerek sír, hangos, nyugtalan, a szülőnek nem kell megkeresnie a keserűség okát, egyszerűen a gyerek szájába nyomja a cumit, és ezzel valóban sikerül elhallgattatnia őt. Mi sem természetesebb annál, hogy a csecsemő gyorsan rászokik, hiszen a cumi felébreszt és nyomban ki is elégít egyfajta szükségletet, ami némiképp enyhíti azt a hiányt, amit egy másik szükséglet (ami a gyerek nyugtalanságát, sírását kiváltotta) kielégítetlensége okoz. A szülőnek - bár tudom, időnként ez egyáltalán nem könnyű dolog - meg kell keresnie a sírás okát, és az ok megszüntetésével kell megbékítenie a gyermekét. Meg kell néznie, nem éhes-e, nincsenek-e fájdalmai, nem vágyik-e az anyja ölébe - mindezt ideig-óráig helyettesíthetjük cumival, de ezzel rosszat teszünk. Véleményem szerint a szülő, amikor gondolkodás nélkül síró gyermeke szájába teszi a cumit, hasonló hibát követ el, mint az orvos, aki azonnal morfiumot ír fel fájdalomra panaszkodó betegének; ezzel a tünetet megszünteti ugyan, de a betegséget nem gyógyítja meg! A hasonlatot tovább is vihetjük: ha a gyerek rászokott a cumira, éppen olyan nehéz leszoktatni róla, mint bármilyen más kábítószerről. [...] Pszichológiai vizsgálatok igazolják, hogy a cumi hatására a csecsemő "befelé fordul", vagyis érdeklődése csökken a külvilág iránt. A mértéktelenül cumizó csecsemők intellektuális, értelmi fejlődése tehát lassúbb, mint azoké, akik nem használják ezt a "kábítószert". [...] ...sokkal egyszerűbb, és szerintem hasznosabb is, ha az egész kérdést [a szülő] gyermekére bízza, aki orális igényeinek betöltésére - cumi hiányában - feltétlenül megtalálja az ujját..." Persze, türelmet igényel, amíg ez bekövetkezik. Lehet, hogy több hét, vagy hónap. Addig pedig többet sír, és nagyobb erőfeszítés tőlünk, hogy megnyugtassuk, de a testközelség, a szoptatás segíthet. Én kivártam. Persze elfogadom, hogy lehetnek olyan esetek, amikor igenis cumi kell a gyereknek, és nem szophatja az ujját. (Egyik ismerősöm kisbabája olyan erősen szívta az ujját, hogy az véraláfutásos lett.) Ekkor is lehet azonban "kordában tartani" a cumizást, és nem mértéktelenül, problémamegoldás helyett használni. |
2007-07-16 18:32:24
2007-07-16 20:26:21
2007-11-29 23:50:30
2008-03-09 16:48:29