OkosBaba

18 hozzászólás

1. zsuzsa írta ezt:

   2007-04-05 03:51:45

   Tudja valaki, miért kell a három alapszín valamelyikére festeni a gyerekszobát? Miért nem jó a pasztellszín? A három alapszín elég erős szerintem. Bár erről már olvastam, de nem művészetre nevelés kapcsán, hanem a viselkedés szempontjából. Zsuzsa

2. Asztalos Éva írta ezt:

   2007-04-05 08:19:18

   Szerintem a fehér tapétán jobban mutat a zsírkrétás rajz, mint a sárgán, piroson vagy kéken. Amit viszont a kifestőkről ír, megfontolandó!!!

3. Era írta ezt:

   2007-04-05 09:51:57

   Az élénk alapszínektől nem nyugtalan lesz inkább a gyermek? Én pl. megzavarodnék, ha égővörös lenne a szobám.. (Nem gondolom, hogy egy szobában a falszínnek kellene dominálnia..) Jókat ír a szerző, öteletesek a feladatok, bár sztem nem találta fel a spanyolviaszt.. még saját oviskoromból emlékszem rá, hogy a mi óvónőink is adtak nekünk hasonló feladatokat. A falra rajzolást pedig túlzásnak tartom... attól még lehet kreatív a gyerek, hogy bizonyos szabályokat és korlátokat felállítanak számára.. Annamari! Törhetetlen tükörre esetleg ötlet: az Otto katalógusban van tükörfólia, bár nem tudom torzít-e, de biztosan van olyan minőségű, mint a drága gyerekjátékokban található tükrök..

4. Lilla írta ezt:

   2007-04-05 10:20:26

   Én is pont az Ottó katalógut akartam javasolni, de közben a neten szétnéztem, és most nem találtam náluk. Egyébként mintha a Quelle-nél is láttam volna má ilyet... Meg azért érdemes az Ottoba belenézni időnként, hátha lesz megint.

5. Annamari írta ezt:

   2007-04-05 12:38:35

   rosszul írtam, nem a falakra, hanem a bútorokra vonatkozik az élénk szín. Köszi Zsuzsa, az észrevételt, javítom. Azért az élénk színek, mert a picik még nem látnak jól, és mondjuk egy fehér fal esetén ezek sokkal nagyobb kontrasztot adnak, mint egy pasztellszínű bútor. Szerintem a szerző is tudja, hogy nem ő találta fel a spanyol viaszt . Viszont abban azt hiszem, egyetérthetünk, hogy elöntenek bennünket ma a kifestők és sokan nem tudjuk-tudják, hogy esetleg ezek milyen hátráltató hatással vannak. Jó lennének ilyen "anti-kifestőkönyvek" magyarul is. Köszönöm a tükörfólia-ötleteket!

6. era írta ezt:

   2007-04-05 13:08:44

   Igaza(d) van a kifestőkkel kapcsolatban, szerintem is keretek közé szorítja a gyerek fantáziáját, pláne azok, amiken az egyik oldalon már eleve ki van színezve a motívum... De ugyanez érvényes az agyondekorált mesekönyvekre és mesefilmekre is... készen kapnak a gyerekek mindent.. Ellustul a fantáziájuk.. Viszont azt nem látom be, ha nem kizárólagosan ezen nőnek fel, miért is ártalmas Micimackó és tsai.. Úgy képzelem, hogy a gyerekek gondolkodás - és képvilágában is vannak fokozatok, és egy kicsit meredek rögtön pl. Picassoval vagy akár Munkácsy Golgotájával kezdeni.. (nota bene: Picasso is realisztikus ábrázolásokkal kezdte- csiszolta zsenijét, csak utána tért az absztraktra..)

7. J. Anna írta ezt:

   2007-04-05 13:28:21

   Érdekes nagyon ez a cikk. Én mindig azt utáltam, ha kijavították az óvodában a lila almámat pirosra, holott teljesen lila volt, és általánosban kinevetett az egész osztály, amikor nem akartam az ember bőrét malacrózsaszínre festeni, ahogy az íratlan szabályban rögzítve volt, hanem narancssárgával színeztem ki, és erre mindenki figyelmét felhívta \"Zsuzsanéni\" elég durva hangsúlyban. Azon akadt ki h mi nem vagyunk SÁRGÁK!? Meg is fogadtam, hogy sose fogom idétlen szabályokhoz igazítani a gyerekemet, mint pl. VONALON BELÜL színezz csak az a szép, és csak a teljesen homogénen kiszínezett képeket rakjuk ki a falra, a tiedet nem. Ötödikben persze kiderült hogy nem a sematikus, minden egyszínű, vonalon belüli és szabályos színű rajzolás a művészet. Még abban az évben nyertem 2 rajzversenyt. Elkezdtem rajz-suliba járni, ahol még nálam is nagyon nehezen sikerült leomlasztani azokat a falakat, amik akadályozzák az igazi színek ábrázolását, a valódi látást, pl. hogy a piros alma nem csak piros színből áll, hanem valóban, ha zöld drapérián áll, zöld foltok és sárga fény is lesz rajta, és igenis VAN árnyéka a tárgyaknak. Azóta is rajzolok, nem is rosszul, a képzőbe is felvettek annak idején. Ne hagyjátok, hogy hülyeségeket tanítsanak a gyerekeknek!

8. zsuzsa írta ezt:

   2007-04-05 16:17:27

   Mint már az első hozzászólásban is írtam, az élénk színekről én már olvastam, de nem művészetre nevelés kapcsán. Rudolf Steiner, a Waldorf iskola megalapítója írja, ha a gyermeked nyugodt típus, és kissé fel akarod villanyozni, akkor pasztellszínű szobát csinálj neki, ha viszont nagyon élénk, és azt akarod, hogy nyugodt legyen, koncentráltabb, akkor élénk színű szobát csinálj neki. Érdekes, mert én pont fordítva gondoltam volna, de lehet, hogy kipróbálom,mert az én kisfiam sokszor túl élénk, viszont a szobája, meg az egész lakás is pasztellszínű. Lehet, hogy beválik, a következő festéskor, mást találunk ki.

9. erka írta ezt:

   2007-04-06 18:24:03

   Ha olcsóbban akartok tükőr fóliát , menjetek be egy tapéta boltba és cm-re lehet venni , pont annyit amennyi kell / 1m-999,- nállunk/ erka

10. Schneider Csilla Krisztina írta ezt:

    2007-04-18 15:28:52

    http://www.babafalva.hu/portal/modules.php?name=News&file=article&sid=420 A témához kapcsolódva...

11. Annamari írta ezt:

    2007-04-18 16:07:17

    a cikkben pont arról van szó, hogy a fal ne legyen színes, hisz akkor nem jelennek meg rajta az árnyékok. A mesefigurákkal meg az a baj, hogy aranyosak, de nem annyira ízlésformálóak, mint egy képzőművészeti alkotás.

12. Schneider Csilla Krisztina írta ezt:

    2007-04-22 21:49:07

    Nem a giccses amerikai negédes figurákra gondoltam. Lehet hogy a cikk szerzője nem ismeri csak ezeket...? Nem csak festő vagyok, hanem rajztanár is, sok év szakmai tapasztalattal, gyermekfelkészítőkkel, kiállításokkal, művészeti kurzusokkal, alkotótáborokkal...stb.Jelenleg egy Szülőknek, tanároknak szóló könyvön dolgozom, mely éppen a művészeti nevelés alapjairól szól... Lehet mesefigura ízlésformáló épp úgy mint ízlésromboló!!! Nincs feloldhatatlan ellentét,hiszen az életkori sajátosságoknak megfelelő, giccstől mentes mesefigurák is lehetnek művészeti alkotások! Gondoljunk csak Dargay Attila figuráira, vagy Reich Károly csodálatos , kimondottan gyermekeknek szóló mesefiguráira! Füzesi Zsuzsa, Czinke Ferenc...akik igazán nagy művészek. Az ő alkotásaikat gyermekek számára értékesítik MINT MŰVÉSZET ALKOTÁST számozott nyomatként, poszterként pesti galériákban is! Egy gyereknek is lehet természetesen felnőtteknek szóló képzőművészeti alkotást megfelelően előkészítve közvetíteni! Csontváryt is megértik! De a gyerek nem kis felnőtt, hogy ráhúzzuk saját képi világunkat.Érzelmek útján közelíti meg a vizuális világot is. Igényes könyvillusztrációkkal, mesefigurákkal, állatábrázolásokkal kell kezdeni! Egyetértek azzal, hogy a kifestő butít! Tompítja a kreativitást! Viszont a színekkel kapcsolatban-ha már az amerikai adatoknál tartunk- Amerikában kimutatták a tudósok, hogy az erőteljes pigmenteket tartalmazó színek: kadmium sárga, lila, türkiz...serkentik az agyműködést.Nézzünk körül a természetben! Virágzó repceföldek, haragos lila, bíbor orgonák.... Nem kell virítani az egész szobának...nem erről van szó. A mérték fontos. A művészetet szeretetét alkotással és megfelelő környezet megteremtésével lehet megalapozni! Elsős gyermekekkel már pointilista képeket elemeztünk! De elő kell készíteni!És nem szabad a ló túlsó oldalára átesni. A gyermekszobákban jó hangulatot teremtenek a megfelelően kiválasztott mesefigurák, sőt művészeti értékeket is közvetíthetnek!szerinetem sincs rettentőbb a Micimackós tapétánál.Semmi egyedi nincs benne. Képzőművész vagyok, országos kiállításaim vannak, s elmondhatom, hogy semmivel sem fektetek kevesebb energiát egy gyermek számára készülő alkotásba, mint pl. abba az olajképbe amelyik valamelyik galériában vagy kiállításon szerepel. Sablonok nélkül készült,változatos formavilágot megjelenítő, festészeti értékeket hordozó, grafikus elemekkel tarkított, árnyalt színvilágot közvetítő, arányaiban és kivitelezésben gyermekeknek szóló alkotások közvetítenek művészeti értékeket! Nem gondolom, hogy a gyerek szobájába barokk csendéleteknek, vagy Turner képnek, Rubens aktnak kéne lógni...Persze egy absztrakt kép akár érdekes is lehet neki, pl Kandinszkij egy képét el tudom képzelni. Tehát nem vagyok ellene, s a cikk több elemével egyet is értek, de művészként,rajztanárként és anyaként azt kell mondanom, bizonyos dolgoknak utána kell gondolni, s szakmailag, élettanilag érdemes megvizsgálni néhány dolgot, azaz szkeptikus vagyok.... A szakmai szempontokon túl pedig anyai ösztöneinkre hallgassunk...Nem attól fogja csemeténk szeretni a művészetet ha mellőzzük az életkorának megfelelő kedves mesefigurákat az életéből, és felnőtteknek szóló alkotásokkal terheljük, hanem ha alkotunk vele, változatos eszközökkel vesszük körbe, megfelelő könyveket adunk a kezébe, megismertetjük természeti képződményekkel ismertetjük meg...stb. Ha helyes a sorrend, a gyerek még korai gyermekkorában magától fog érdeklődni a képzőművészeti alkotások (nem csak festészet, hanem szobrászat,fazekasság...stb)iránt. Egyébként vannak jó albumok, s a szülők szobájában is láthat képeket a gyermek...a legtöbb értéket saját példánkkal közvetítjük. Schneider Csilla Krisztina festő, művésztanár

13. Annamari írta ezt:

    2007-04-22 22:48:23

    hogy mutassunk aktokat a gyermeknek. Leginkább az arcokat szeretik nézni a kisbabák, így portrékat említ a szerző, meg állatos képeket, egyéb olyan témákat, amelyek kicsiknek (is) valók. Egy másfél-két éves kicsi pedig már szívesen megnéz mozgalmasabb képeket is. És leginkább arra ösztönöz a szerző, hogy cseréljük ezeket, minél többet lásson ilyeneket a gyermek (tehát a szülők szobájába kitett kép kevés). Egyébként pedig ő is sok évi tapasztalattal rendelkezik, saját, gyerekeknek való kurzussal és sok-sok kiadott könyvvel. És egyáltalán nem "kis művészeket" akar nevelni, hanem olyan gyerekeket, akik kreatív gondolkodásúak (jó problémamegoldó képességgel rendelkeznek, stb). Meg lehet nézni a honlapját: www.susanstriker.com. Ha jobban megnézed, még hasonló is, amit csináltok... Úgy gondolom, a gyerek találkozik elegendő (túl sok?) mesefigurával akkor is, ha csak a könyveket nézegeti, meg majd később a tévét. Nem az ellen vagyok, hogy a magyar mesefigurákat mutassuk nekik, hanem azért, hogy minél több értékeset lásson. De én inkább vagyok híve az életszerű (fény)képeknek, mint a mesefiguráknak (legyen az bármilyen állat képe)...

14. Rádi Tivadar írta ezt:

    2007-05-13 20:09:29

    A "törhetetlen tükörre" két megoldás is van. 1. 10 mm-es tükör, hátul biztonsági fóliával.Természetesen ez is törik, mivel üvegből van, de 4-szer, 5-ször olyan nehezebben mint az általános tükrök. A fólia biztosítja törés esetén a tükör egyben maradását,nem esik szét és szúrásnak megfelelő balesetet legritkábban okoz, maximum vág.Ez az emberi élet megóvása szempontjából fontos. 2. 10 mm-es biztonsági üveg utólag foncsorozva. Persze ez is törik, szétrobban, de szilánkosra, mint az autó ablaküveg, nem szúr, nem vág.A biztonságot fokozhatjuk még azzal, hogy a tükör hátuljára még fóliát teszünk, mely megakadályozza robbanás esetén az egyébként nem szúró, nem vágó szilánkok szétszóródását. Szép napot mindenkinek! Tivadar

15. Ági írta ezt:

    2008-04-01 16:12:27

    Sziasztok! Itt lehet kapni tükörfóliát: http://panton.panton.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=1&Itemid=3

16. O.Horváth Réka írta ezt:

    2009-03-25 12:54:14

    Szia Annamari,
    
    Szuper az oldal, és jó amiket írsz. Művészként én egy kicsit másképp gondolkodom a reprodukciókról. Úgy gondolom, hogy sokkal hasznosabb, ha a gyermekedet egész kicsi korától kezdve elviszed kiállításokra. Ez a szülőnek is egy remek program, mert kimozdul otthonról és a gyerek is nagyon élvezi. Amivel többet nyújt egy múzeum vagy egy kiállítóterem a reprodukcióknál, az az, hogy ott az alkotások teljes valójukban vannak jelen. Egy reprodukción nem érzékelhető a méret, az anyag, sokszor a forma sem. Az én kisfiamnak szerencséje van, mert az ő szobájában valódi műalkotások lógnak, persze nem Picasso Engedem, hogy megfogja őket, megvizsgálja, és beszéljen róluk. Ilyesmit mostmár néhány magyar múzeum is megenged a látogató gyerekeknek, persze nem az eredeti műveken, hanem a valósághű másolatokon.
    A tükörhöz kapcsolódva: igaz, kicsit torzít, de a sima alufóliára való rajzolás is érdekes lehet.

17. Annamari írta ezt:

    2009-03-25 13:51:59

    Szia Réka, igen, nagyon jó, ha kiállításokra jártok, de az egész picik, akik még nem tudnak fogni, és nem látnak messzire, nem sokat fognak fel ezekből. Ha nagyobb, akkor persze, jöhet a kiállítás, a fogdosás. De ha valakinek nincs lehetősége múzeumokba járni (pl. vidéken lakik), akkor is szóba jöhetnek a reprodukciók - szerintem. Köszi a fóliát, jó ötlet.

18. Kata írta ezt:

    2009-04-24 13:19:31

    Sziasztok!Érdekes ez a "kép" vita.Én azt gondoltam volna,hogy a mesefigurák jók,mert aranyosak,kedvesek,mosolygósak stb.Igaz nálunk már nincsenek kint a falon,mert miután a kicsi Milánom fel tudott állni a kiságyban,azzal egyidejüleg vándorolt le Füles és Malacka a kiságyba,majd a földre.Viszont az ágyunk felett lévő képet nagyon szereti,ami egy ösvényt ábrázol az erdőben,amin egy szarvas áll.Vagy pl. a kutyás képet,ill. azt a könyvet,amin szintén kutya van a borítoni.Igaz a kutyákat is.Ilyesmire gondoltok?Vagy esetleg olyat nem lehet,hogy vegyesen a kétféle mondanivalójú képet kirakni?Persze nem közvetlen egymás mellé.